Heti menü 11.10-től 11.16-ig

A hét a múlt vasárnapi maradékok eltüntetésével kezdődött. Maradt hagymás krumpli, krumplipüré, kacsaleves, kacsasült, párolt káposzta. Én besokalltam a hússal a hét végén, ezért hús nélkül kezdtem a hetet. Nem ragaszkodom mindig minden evésre a húshoz. 

Reggel továbbra is gyümölcsöt ettem, "csak úgy", szőlőt és banánt.Addig míg van a kertben frissen leszedhető szőlő, nem is akarok ezen változtatni. Igaz, már elég sokat ki kell vágnai a fürtökből, de ami marad, finom édes, érett szőlő. A banán csak ráadás, mint a kenyér a rendes étkezéseknél. Segít átvészelni a délelőttöket. Mert mióta hideg van, nehezen tűrök a gyömölcs reggelikkel. Sokszor már fél 12-kor ebédelek, mert olyan éhes vagyok, mint a farkas. 

Hétfő: Igaz maradt kacsaleves, de inkább főztem egy kis fazék zöldborsólevest, annyit ami két napra elég volt nekem. A többiek szívesen ettek kacsalevest. Újabban a mirelit borsót nem teszem a zöldségekkel együtt a leveshez, csak a nokedlivel együtt, így mindig finom zsenge marad, soha nem keményedik meg. Kb. 5-7 perc elég neki a főzés végén, úgy finomabb marad, mintha hülyére főzném. A zöldségeket kevés olajon megdinsztelem, forró vízzel felöntve puhára főzöm, amikor megfőttek, beleszaggatom a tojás nélküli nokedlit. Most azon is változtattam, kicsit keményebbre csináltam, így nem főtt szét a levesben. Mivel tényleg csak 1 liter vízzel engedtem fel a zöldségeket, ahhoz kevesebb nokedli kellett, így ez most 5 kanál rétes lisztből és 2-3 kanál finom lisztből készült pici sóval ízesítve, 4-5 kanál hideg vízzel keményre keverve. Vizes kanállal szaggattam a levesbe és csak utána tettem bele a borsót . Amikor a borsó elérte a kívánt állagot, kikapcsoltam a tűzhelyet, lehetett enni és isteni volt. 

Másodiknak a hagymás krumpli és a párolt káposzta maradékát ettem meg. Imádom azokat is. 

Kedd: Volt még borsóleves, de másodikat nem főztem. Szeletekre vágott zsemlét megkentem csirkezsírral (állagra és ízre a kacsa vagy libazsírra emlékeztet, ugyanolyan gyorsan olvad szobahőmérsékleten és isteni finom is), lilahagymát rászelve, illetve a kertben termett paradocsomot mellé vágva az volt az ebédem második fogása. A többiek kacsasültet ettek, vagy aki azt nem kért, ehetett valami hideget. "Nem kell mindig kaviár" - ahogy egy régi film címe is mondta... Mondjuk sose szerettük a kaviárt 😁

. 

Szerda: Reggelire a gyümölcsökből finom salátát csináltam pici mézzel és mandarin lével meglocsolva szőlőből, mandarinból és banánból 

Ebédre egy finom fokhagmás kelkáposzta levest csináltam (pici olaj, s.répa, petrezselyemgyökér, hagyma, fokhagyma, 1 kisebb krumpli, negyed fej kelkáposzta, ételízesítő, őrölt kömény, fűszerpaprika, a végén kevés vízben elkevert 1 evőkanál réteslisztes habarás) imádom a sok zöldséges leveseket, ez is jól esett a hidegben, jól átmelegített. Másodiknak a maradék margarinos krumplipüré felhasználásával "tapcsikolt" pogácsát sütöttem. Igaz, ebben most volt instant élesztő is, de nem ártott neki. 30  dkg krumplipüréhez 20-22 dkg rétes és finom lisztet adtam  kb fele-fele arányban, pici sót, 1 instant élesztőt és 1 evőkanál tejfölt. Gyönyörűen összeállt a tészta, amit kicsit pihentettem aztán szeletekre vágtam, kicsit meglapogattam a kezem között, mint gyerekkoromban Anyukámmal, és forró olajban, de a hőt mérsékelve pirosra  sütöttem . Gyerekkorom óta kedvencem, és Bogi unokám is imádja. A többieknek túl spórolós, de szerintem annál jobb. így a maradék krumpli se megy kárba. Nem lett sok, de két-három étkezésre elég volt. 

Csütörtök: reggelire megint gyümisali készült, csak mandarin helyett naranccsal

Ebédre megettem a kelkáposzta leves maradékát, illetve készítettem egy kis adag gombapörköltet 30 dkg friss  csiperke gombából., ami mellé durum tagliatelle tésztát főztem.

A többieknek vacsorára csirkepörköltet készítettem 6-6 alsócombból és farrészből illetve 3 felsőcomb filéből. Nekik szarvacska tészta volt hozzá. Sajnos elfelejtettem lefényképezni úgy estek neki, miután az iskolából és a  munkából hazaértek.

Péntek: újabb gyümisalival kezdtem a napot. 

Ebédre megettem a megmaradt gombapörköltet és tagliatellét, vacsorára sárgaborsófőzeléket főztem. Persze senkinek nem kellett. Csak én ettem. Nem baj, több marad nekem. 

Szombat: Reggelire csak egy banánt ettem, a többiek rendesen reggeliztek. A család kérésére rakott tésztát sütöttem a maradék csirkepörköltől.  Jó szaftos lett a sok tejföltől, forrón szét is csúszott, de ez az ízén nem rontott. Mire kihűlt, összeállt.

Vasárnap: Karajcsontból készítettem finom levest sok zöldséggel, külön főzött eperlevél tésztával. A tésztával nem voltam megelégedve, Gyermelyi, elvileg 8 tojásos tészta volt, de rögtön a főzés kezdetén teljesen zavaros lett a főzővize, mintha tej lett volna. Csak azok a tészták viselkednek így, amiben nincs annyi tojás, amennyit a zacskón jelölnek. Megjegyeztem, ilyen tésztát nem veszek többet. 

Másodiknak rántott karajt sütöttünk, sültkrumplival, mellé majonézt és csemege uborkát lehetett enni. A piacon kaptunk Eszmé nevű burgonyát, ami nagyon finom sültkrumplinak. Az árus néni azt mondta, a Kleopátra krumpli utóda. Arra már nem emlékszem, hogy az milyen volt, de ez a krumpli isteni sültkrumplinak.

Nem ilyen csúnya sötét igazából, csak rosszak a fényviszonyok.

És végül én a mai napon, a délutáni félhomályban. Őrület, hogy olyan korán sötétedik, 4 után már szinte este van